Plútó - a rejtélyes törpebolygó

A Plutó 1930-as felfedezése óta rejtély volt az emberiség számára. Először bolygónak nevezték, 2006-ban átsorolták a törpe-bolygók közé. Minél többet tudunk meg róla, annál jobban megragadjc a tudósok fantáziáját.

Csillagászati előadás a tengerparton

„Az egyik legfontosabb dolog, amit meg kell értenünk a Plútóval kapcsolatban, az a mérete a Naprendszer többi részéhez képest„, magyarázta az Euronews riporterének Eliot Sefton-Nash, az Európai Űrügynökség (ESA) kutatója. „Azért jöttünk ki ide a tengerpartra, hogy érzékelhetően bemutassuk ezeket a nagyságrendeket és távolságokat. Ha a Nap egy harminc centiméteres kör, akkor harmincöt lépést kell tennem ebben az irányban, hogy azonos lépték szerint lerajzolhassam a Földet„.

„Ha ott a Nap harminc centiméter, akkor a Föld nagyjából itt van, és az átmérője három milliméter„, folytatta a demonstrációt Sefton-Nash. „Ebben a modellben a Plútó egyharmad milliméter lenne, és egy kilométerrel lenne odébb„.

„Egyharmad millimétert nem tudok rajzolni, tehát a Plútó kicsit nagyobb lesz. Ez a Plútó, akkor a legnagyobb holdja, a Charon nagyjából feleakkora. De a Plútónak van négy másik holdja is, a Styx, a Nix, a Cherberos és a Hydra. Vagyis elég sok minden történik a Plútó rendszerében, nem csak egy halott, fagyos szikla az egész„.

Jéghegységek, nitrogéngleccser

Az első részletes felvételt a Plútó felszínéről, illetve a holdjairól 2015-ben készítette a NASA New Horizon űrszondája. A képeket óriási lelkesedéssel fogadta a tudományos közösség.

Bernard Schmitt és Tanguy Bertrand is része volt a New Horizons csapatának. A felvételek egy olyan bolygót mutattak, amely nem hasonlított sem a Föld vagy Mars sziklás felszínére, sem az olyan gázóriásokra, mint a Jupiter vagy a Szaturnusz. A Plútó markánsan különbözik az eddig megismert bolygóktól.

„Amikor a New Horizons megérkezett a Plútóra, sokkolt minket a bolygó domborzata. Miért? Mert négy kilométer magas hegyek vannak rajta, illetve egy óriási medence, amelynek a szélei a felszín átlagos magasságához képest három kilométerrel magasabbak, ezek óriási különbségek egy olyan kis bolygó esetében, mint a Plútó„, magyarázta Tanguy Bertrand, a Curie Egyetem PHD-hallgatója.

A New Horizons hat gigabájtnyi tudományos adatot küldött vissza a Földre, ezzel sikerült befoltozni a Plútó rendszerét illető tudásunk számos hézagát.

A Plútó világának uralkodó eleme a jég.
Bernard és Tanguy elvitt minket egy befagyott tóhoz Grenoble mellett. Letakarították róla a havat, hogy megmutassák, mi a különbség a Föld és aközött, amit a Plútón találtak.

„A vízjég itt közel van a nulla Celsius fokhoz, ezért viszonylag lágy, olykor folyik, gleccsereket, jégmezőket hoz létre„, mondta Bernard Schmitt, a francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ kutatási igazgatója. „A Plútón a jég mínusz kétszázharminc fokos, olyan kemény, akár a szikla. Vagyis a Plútón jégből vannak a hegységek is„.

Vagyis a Plútó hegyei vízjégből vannak, amelyben foltszerűen metánjég található. Az óriási szív alakú gleccser a felszínen pedig nitrogénből van.

A tudósok szerint a Plútón erős szezonális változások is zajlanak, ez magyarázná a felszín néhány szokatlan jellegzetességét.

„Az Egyenlítő környéke egyenlőre érthetetlen számunkra„, mondta erről Tanguy Bertrand. „Nincs illékony jég, csak a vízjég talapzat, amelyet egyfajta korom fed, amely jégből UV-fény hatására fotolízissel keletkezik. Jókora kontraszt van az Egyenlítő környéki sötétebb részek és az északi világosabbak között, és ne felejtsük el a jéggé fagyott nitrogénból álló, Franciaország méretű gleccsert sem„.

A gleccser neve Szputnyik Planitia, a tudósok szerint egymillió éves sincs, ami planetáris léptékkel nagyon fiatal. Sem a keletkezésére, sem a rendszeres megújulására nincs még közgmegegyezéses magyarázat.

Jéghegységek, nitrogéngleccser

Ha a Plútót illető kérdéseinkre választ kapnánk, az sok mindent tisztázhatna a Naprendszer egészével kapcsolatban, így a tudósok szerint új küldetést kellene küldeni oda.

„Jó lenne odaküldeni egy leszállóegységet, hogy megértsük a földtani szerkezeteket„, vélte Elliot Selfton-Nash. „Ásványtani szempontból is hasznos lenne, meg azért, hogy hosszabb ideig megfigyeljük a rendszert. Csak egy pillanatra láttuk a Plútót, de a szezonális változások nagyon dinamikusak lehetnek, jó lenne, ha egy egész éven át megfigyelhetnénk„.

„Rendkívül érdekes hely ez, ezért érthető, hogy szeretnénk modellezni, kísérletezni, megérteni, hogyan működik„, tette hozzá Tanguy Bertrand. „Mert a Plútón van egyfajta klíma, van atmoszféra, van jég is, de az egész mégis teljesen más, mint a Föld„.

„Sohasem gondoltuk, hogy lehetséges egy ennyire dinamikus rendszer a Naptól ilyen távol„, mondta Bertrand Schmitt. „Rengeteg kérdés merült fel, de az az űrküldetés, amely több kérdést vet fel, mint amennyit megold, az sikeresnek mondható„.