„ŰR-LÉPTÉK” - Ünnepi konferencia Farkas Bertalan küldetése és a magyar űrrepülés 35. évfordulóján
1980. május 26-án a világ nemzeteinek sorában hetedikként Magyarország is csatlakozott Farkas Bertalan révén az emberes űrrepülést végző országokhoz. A 2015. május 26-án a BME Dísztermében rendezett konferencián számos tudós, kutató és volt űrhajós is részt vett, akik mind méltatták Farkas Bertalan eredményeit, és kiemelték a nemzetközi összefogással (Interkozmosz, Nemzetközi Űrállomás [ISS], Európai Űrügynökség [ESA]) létrejövő programok fontosságát a világűr békés célú és a hétköznapi emberek életét javító felhasználásban.
Farkas Bertalan társa a Soyuz 36-tal történő utazásban és a Salyut-6 űrállomáson elvégzett küldetésben Valeri Kubasov 2014 februárjában elhunyt szovjet asztronauta volt, aki három alkalom során összesen 18 napot töltött az űrben. „Dublőrjeik” Magyari Béla és Vladimir Dzhanibekov kiképzett űrhajósok voltak. a magyar űrhajós 1980. június 3-án tért vissza a Soyuz 35 fedélzetén, nyolc napot töltve az űrben.
Reinhold Ewald német kutatóűrhajós, ESA kötelékében dolgozó asztronauta az európai szervezet köszöntését továbbította Farkas Bertalannak. A magyar űrhajós 14 kollégáját hívta meg a világ minden tájáról, ezek közül jelenlétével megtisztelte az eseményt Georgy Ivanov bolgár űrhajós; Alexey Yeliseyev, aki Farkas Bertalan űrrepülése során az irányítóközpont parancsnokaként szolgált; Mirosław Hermaszewski kutatóűrhajós, az első szovjet-lengyel űrutazó; Jügderdemidiin Gürragchaa fedélzeti mérnök, az első szovjet-mongol asztronauta; Ivan Bella, az első orosz-szlovák űrrepülési programban résztvevő kutatóűrhajós; és Vladimir Dzhanibekov, akik a délelőtti zártabb esemény után az „ŰR-LÉPTÉK” konferenciát követő percekben személyesen számoltak be élményeikről.
A konferenciát Dr. Kovács Kálmán docens, a BME Egyesült Innovációs és Tudásközpont igazgatója és Dr. Tari Fruzsina a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Magyar Űrkutatási Irodájának vezetője nyitotta meg. Dr. Tari Fruzsina hangsúlyozta a tudományos eredményeket, illetve a 35 évvel ezelőtti kísérletek továbbélését és gyakorlati hasznát, melyeket továbbiakban a konferencia résztvevői tudományágaknak és kutatási területeknek megfelelően részleteztek.
A 13 kísérlet közül kiemelkedő például a „Pille” doziméter (kozmikus sugárzást mérő műszer), mely 35 éve szolgálja az űrhajósokat, legújabb verziójában a ISS-en. Dr. Gyulai József és Dr. Roósz András bemutatták az „EÖTVÖS” és „BEALUCA” kísérleteket és ezek gyakorlati hasznosulásait, például a teljesen magyar fejlesztésű űrkemencét és a világon egyedülálló mozgásmentes kemencét. A „BIOSZFÉRA-M” projektet Dr. Csató Éva foglalta össze, melynek lényege kézi- és rögzített kamerákkal földfelszíni objektumok és jelenségek fotózása.
A Soyuz 36 küldetése alatt elvégzett orvosbiológiai mérések és kísérletek számos eredménnyel szolgáltak, különösen a szellemi munkavégzésben és pszichés állapotban nagy terhelés alatt bekövetkező változások dokumentálásában, ezeket Dr. Remes Péter nyugállományú orvosezredes mutatta be. A múltbéli kutatások, illetve az azokban gyökerező fejlesztések mellett Dr. Bacsárdi László, a BME Űrfórum vezetője beszámolt a kortárs magyar innovációkról és sikerekről, melyek közül a legkiemelkedőbbek talán a Rosetta szonda és a Philae leszállóegység Magyarországon gyártott hajtómű-technológiája és magnetométer-plazmamonitorja.
Farkas Bertalan nyugalmazott dandártábornok az utóbbi években előadássorozatokat tart Magyarországon és világszerte, melyekben hangsúlyozza az emberes űrrepülések fontosságát, és előmozdítja az utánpótlás képzést. Az első, de remélhetőleg nem utolsó hivatalos magyar asztronauta tiszteletére rendezett esemény fényét tovább emelte az is, hogy Magyarország 2015. február 24-en csatlakozott az Európai Űrügynökséghez, további távlatokat nyitva meg a magyar űrkutatás és űrrepülés előtt.
