Elindult az ExoMars-kaland

Reméljük, kibírja

A megfigyelőplatform három kilométerre van a kilövőállástól. Európai és orosz mérnökök figyelik, hogyan indulnak el az általuk éveken át tervezett és épített műszerek a Marsra.

"A műszerünket jól megrázza, megkínozza a kilövés, és az ilyesmit nem nagyon szereti. De azért reméljük, kibírja", morfondírozik gondterhelten a kilövés előtt Oleg Korablev, az egyik orosz mérnök.

"Az elmúlt negyven percben eléggé elkezdtem majrézni, érzem, hogy egyre idegesebb vagyok", mondja a CaSSiS nevű műszer alkotója, a berni egyetem kutatója, Nicolas Thomas. "Látom ezeket az embereket, akik itt vannak, meg azokra gondolok, akik most otthon várják, hogy mi lesz. Sok embernek iszonyú sok munkája fekszik abban a dologban ott a kilövőpadon. Mennyi van még, öt perc a kilövésig? Kezdek idegeskedni."

A sikeres start után érezhető a megkönnyebbülés.

"Fantasztikus, útban vagyunk a Marsra, Ez elképesztő, és nagyon izgalmas", lelkendezik a Space-nek Francesca Ferri, a Páduai Egyetem kutatója.

Mindig van egy kockázati elem

A küldetés moszkvai irányítóközpontjában pár órával később újra feszült arcokat látni. Az Exomars bonyolult manőverekre készül az űrben.
A rakéta hajtóművét négyszer be kell indítani, azután az űrjármű leválik róla.

"Ez egy irányított robbanás, amiben mindig van egyfajta kockázati elem", magyarázza Nicolas Thomas.

A leválás is terv szerint halad. Az Európai Űrügynökség munkatársai most ellenőrzik, hogy minden működik-e.

"Lefuttatjuk az összes tesztet, megbizonyosodunk róla, hogy teljes mértékben irányítás alatt tartjuk az űrjárművet", mondja Thomas Passvogel, az ESA tudományos programvezetője. "A következő hetekben egyesével ellenőrizzük az összes műszert, valamennyi funkciót, a nagy antennát, amelyen keresztül a Földdel kommunikál a szerkezet. Az összes tesztet lebonyolítjuk, azután szépen sodródni fog, míg a végső pályakorrekció után eljut a Marsra."

Marsi metán: honnan, hová?

Két Exomars küldetésből ez az első, amely a légkört vizsgálja: kiszagolja a metánt, a felszínre csak tesztképpen küld le egy kis szondát.

A téma szakértői - európaiak és oroszok egyaránt - izgatottan várják az eredményeket. Nincsenek ezzel másképp a lyoni egyetem csillagászai sem. Az egyik nagy rejtély, hogy honnan származik a metán, amit kis mennyiségben észleltek a Marson.

"A metán érdekel minket a leginkább", magyarázza Patrick Thollet. "Ugyanis a metán nem stabil a Mars légkörében. A szén-dioxid nem bomlik le. A kibocsátott metán néhány száz év alatt szén-dioxiddá alakul. Vagyis ha van ott metán, akkor azt éppen most bocsátja ki a bolygó."

A tudósok figyelik, hol bukkan fel metán a Marson, és összevetik ezt az ExoMars új képeivel.

"Én a marsi felszínt tanulmányozom, ezért engem elsősorban a Bernben épített CaSSiS kamera képei érdekelnek", mondja Cathy Quantin-Nataf, aki szintén a lyoni egyetemen kutat. "Színes képeket készít majd a Marsról, olyan felbontásban, amilyet eddig nem láttunk, és sokat megtudhatunk a domborzatról, méghozzá rendszerszerűen és nagy felbontásban."

Ha van is víz, az inkább hipó

Ezek a képek új információt szolgáltatnak a régóta folyó vitához a Marson időszakonként felbukkanó sós vízről.

"Igazából vizet nem találtunk a Marson, csak sónyomokat, amelyek folyékony vízből ülepedhettek le", hűtött le minket Thollet. "Figyelem, nem konyhasóról van szó, inkább ahhoz a sóhoz hasonlít, amit a vízhez keverve hipót kapunk, vagyis ez nem olyasmi, ami nagyon kedvező lenne az élet szempontjából."

Amikor az ExoMars októberben eléri a Vörös Bolygót, kettéválik, a szonda marad az űrben, a Schiaraparelli névre hallgató leszállóegység pedig leereszkedik a felszínre.

"Az, hogy egy leszállóegység az atmoszférán keresztül leereszkedik, nagy lehetőség, hiszen adatokat gyűjthet a légköri viszonyokról, ezeket felhasználhatjuk a klimatikus modellekhez, amikor a marsi éghajlatról gondolkodunk", magyarázza Francesca Ferri.

Eközben az ExoMars spektrométerei a marsi légkört vetik beható vizsgálat alá.

A különböző mérések célja végső soron egy alapvető kérdés megválaszolása: van-e élet a Marson? Volt- e élet korábban?

"Bár úgy gondolnánk, hogy ez a bolygó halott, de azért történik ez-az, és ebben a víznek is lehet szerepe, ami pedig az élet elsődleges összetevője", véli Thollet.

"Kevéssé tűnik lakhatónak, de ez nem jelenti azt, hogy nem is lakja semmi", mondja Cathy Quantin-Nataf.

"Ha van is bőségesen metán, és meg is találjuk, az nem jelenti azt, hogy szerves élet van ott", hűti lelkesedésünket Nicoilas Thomas. "Kicsit szkeptikus vagyok, nem kell ebbe az ‘élet a Marson’, történetbe belebolondulni, próbálom a többieket is hűteni, hogy ne keltsenek tűlzott várakozásokat."