A Föld körüli pályán az ESA műholdakat üzemeltet és támogatja az emberes űrrepüléseket, értékes szolgáltatásokat és tudományos ismereteket biztosítva, valamint új technológiákat fejlesztve Európa számára. Ugyanakkor az űrből származó veszélyek hirtelen katasztrófák kockázatát hordozzák magukban, és potenciálisan felboríthatják a mindennapi életet – az aszteroidákhoz és a napviharokhoz hasonló természeti veszélyektől kezdve az ember által okozott űrszemétig. Az űr fenntarthatóságának javítására irányuló munkánk során elengedhetetlen, hogy ezeket a veszélyeket időben felismerjük, előre jelezzük és enyhítsük.
A Nemzetközi Űrállomás egy állandóan lakott kutatólaboratórium, amely a Föld körül, tőlünk körülbelül 400 km-es magasságban kering. 2000 óta űrhajósok folyamatosan élnek és dolgoznak az űrállomáson. A nemzetközi együttműködés keretében épített és üzemeltetett űrállomás egyedülálló előőrs az űrben.
Az állomáson uralkodó mikrogravitáció lehetővé teszi a tudósok számára olyan kísérletek kidolgozását, amelyeket bolygónkon nehéz, vagy akár lehetetlen lenne megismételni. Az ott végzett kutatások – többek között az ESA Columbus laboratóriumában – az emberi egészségtől az anyagtudományig terjedő területeket ölelnek fel, és olyan ismereteket és tapasztalatokat halmoznak fel, amelyek segítenek nekünk a Föld pályáján túli felfedezésekben, miközben a Földön élő emberek életét is javítják.
stb.
Az ESA a Föld körüli pályán sokszínű műholdflottát üzemeltet, amely mindennap a társadalom javát szolgáló létfontosságú szolgáltatásokat és tudományos ismereteket biztosít. Az Európai Űrrepülési Központ (ESOC) misszióirányító csapatai emellett más európai szervezetek – például az Európai Bizottság és az Eumetsat, Európa meteorológiai műholdügynöksége –, valamint nemzetközi partnerek és kereskedelmi missziók műveleteit is támogatják.
A Copernicus Sentinel műholdakkal végzett bolygónk környezetének megfigyelésétől az időjárási viszonyok nyomon követésén át a katasztrófaelhárítás támogatásáig a Föld körüli pályán végzett küldetések segítenek abban, hogy jobban megértsük és megvédjük bolygónkat.
Európa jelenleg nemzetközi partnereire támaszkodik az áruk és a legénység űrbe juttatásához, cserébe pedig olyan kulcsfontosságú űrkutatási elemekkel járul hozzá, mint például az európai szolgáltatómodulok.
Függetlenségének megerősítése és ipari versenyképességének növelése érdekében az ESA pályázatot írt ki az alacsony Föld körüli pályán keringő űrállomásokra irányuló európai rakományszállítási szolgáltatások fejlesztésére. A kiválasztott vállalatok 2029 közepéig demonstrációs küldetést indítanak a Nemzetközi Űrállomásra, majd a jövőben kereskedelmi célú űrállomásokra is indítanak repüléseket.
Amióta az élet kialakult a Földön, az űrből származó veszélyeknek van kitéve. Egy aktív csillag közelében élünk, egy ősi és nagy sebességgel mozgó űrkövekkel teli Naprendszerben, egy olyan bolygón, amelyet egyre inkább elhagyott műholdak és azok törmelékei vesznek körül. A technológia rohamosan fejlődik, és manapság már sokat tehetünk az aszteroidák, az űridőjárás és az űrszemét ellen. Az ambiciózus fenntarthatósági célokkal párosulva az ESA űrbiztonsági tevékenységei hozzájárulnak ahhoz, hogy a Föld körüli pálya biztonságos, fenntartható és hozzáférhető maradjon a jövő generációi számára.
Egy heves, kitörésekre hajlamos csillag közelében élünk, amelyek képesek megzavarni és károsítani a létfontosságú infrastruktúrát, például a navigációs és távközlési műholdakat, valamint a földi áramhálózatokat és hálózatokat. A napviharokat nem lehet megállítani. Hatásukat azonban enyhíteni lehet, ha többet megtudunk a Napról, és képesek leszünk előre jelezni az űridőjárást. Az ESA olyan űrmissziókat szervez, amelyek a Föld körüli pályára, valamint a mélyűrbe is eljutnak, hogy a nap 24 órájában adatokat gyűjtsenek, amelyekkel az űridőjárási szolgálatokat látják el, segítve ezzel az infrastruktúra és az űrhajósok biztonságát.
Az aszteroidák a Naprendszer kialakulásából megmaradt ősi űrkövek. Ma már képesek vagyunk felismerni a Föld közeli objektumokat és előre jelezni pályájukat, hogy időben felismerhessük az esetleges becsapódási veszélyeket. A technológia is olyan szintre fejlődött, hogy már gyakorolhatjuk az aszteroidák eltérítésére irányuló képességeinket arra az esetre, ha valaha is szükségünk lenne rá, hogy megvédjük magunkat egy becsapódástól. Az ESA olyan küldetéseket készít elő, amelyekkel a bolygóvédelmi technikákat tesztelik, és bővíti felderítési és kockázatértékelési képességeit.
Az űr egyre zsúfoltabbá válik. Az elkövetkező évtizedben több tízezer műhold fog a Föld körül keringeni, és ezeket jóval több mint egymillió, 1 cm-nél nagyobb űrszemétdarab kíséri majd. A törmelékek nyomon követése és az ütközések elkerülése egyre fontosabb – és költségesebb – részét képezi az űreszközök üzemeltetésének. A zsúfolt pályák biztonságossá tétele érdekében az ESA a nyomonkövetési képességek fejlesztésén, valamint az űrforgalmi koordinációs és irányítási rendszerek kidolgozásán dolgozik, különös figyelmet fordítva az ütközések elkerülésére és az automatizálásra.
A Föld körül keringő űrszemét egzisztenciális fenyegetést jelent az űrben való jövőnk számára. Az ESA 2030-ra hulladékmentessé válik azáltal, hogy biztosítja a jövőbeli műholdak biztonságos és fenntartható ártalmatlanítását, és különböző módszereken dolgozik a már pályán lévő hulladékok eltávolítására. Az űrben való valódi fenntarthatóság magában foglalja az „egyszer használatos műholdaktól” való elmozdulást és az olyan pályán végzett szolgáltatások felé való elmozdulást, mint az újratöltés és az újrahasznosítás, megnyitva ezzel az utat az űrben megvalósuló körforgásos gazdaság felé.
