MI-fordítás
Egy vöröses pont az éjszakai égbolton – az ősi civilizációk ezt a bolygót tüzes istenségekkel és előjelekkel társították.
Why Space for Earth matters?
Sokan elgondolkodtak azon: lehet-e élet a Marson? Amikor azonban az 1960-as években az első űrhajók elrepültek a bolygó mellett, csalódottan kellett megállapítanunk, hogy nincsenek marslakók, nincs növényzet, hanem egy száraz, kopár, barátságtalan világot találtunk.
A későbbi szondák jobb híreket hoztak: mély völgyek, ősi vulkánok és a Földéhez kissé hasonlító időjárási viszonyok lenyűgöző keverékét fedezték fel.
Robotok segítségével az ESA jelenleg a Mars tájait és légkörét vizsgálja, hogy megértsük a bolygó múltját, jelenét és jövőjét. Lehet, hogy valaha virágzott ott az élet? Maradtak-e nyomai, amelyek felfedezésre várnak? Az elmúlt század során sok kérdésre választ kaptunk, de nagy rejtélyek továbbra is fennállnak.
6794
km átmérőjű (a Föld átmérőjének körülbelül a fele)
2
holdak (Phobos és Deimos)
96%
szén-dioxid-tartalmú légkör
2
Az ESA űreszközei pályán
EXOMARS
Volt-e valaha élet a Marson? Az ExoMars programunk éppen ennek a régóta fennálló, nyitott kérdésnek szenteli magát.
2030-ban a Rosalind Franklin rover leszáll a Marson, hogy életjeleket keressen, miközben a Trace Gas Orbiterünk továbbra is a bolygó légkörét vizsgálja nyomok után kutatva.
A Mars az ESA Terrae Novae felfedezőprogramjának három fő célpontja közül az egyik. A robotmissziók felderítőként működnek, előkészítik az utat és válaszokat gyűjtenek, azzal a végső céllal, hogy részt vegyenek az első emberes küldetésekben a Vörös Bolygóra.
Mars Express
2004 óta az ESA Mars Express szonda lélegzetelállító háromdimenziós felvételeket küld a Marsról.
A szonda elkészítette a Vörös Bolygó légkörének kémiai összetételéről szóló legteljesebb térképet, eddig soha nem látott részletességgel tanulmányozta a Mars legbelső holdját, a Phobost, és nyomon követte a víz történetét az egész bolygón.
A Mars Expressnek köszönhető, hogy ma már tudjuk: a Marson egykor olyan környezeti feltételek uralkodtak, amelyek alkalmasak lehettek az élet kialakulására.
A Mars holdjainak feltárása (MMX)
A 2026 októberében indított MMX lesz az első olyan küldetés, amely részletes méréseket végez a Mars két holdjáról, a Phobosról és a Deimosról, valamint leszáll a Phobosra, hogy mintát vegyen.
Ezt a mintát szállítva az MMX lesz az első olyan küldetés, amely a Mars meglátogatása után visszatér a Földre, ezzel megalapozva az ilyen oda-vissza úthoz szükséges technológiát.
Az MMX-et a Japán Űrkutatási Ügynökség (JAXA) vezeti, az ESA pedig különféle berendezéseket, tudományos szakértelmet és földi állomáson nyújtott támogatást biztosít.
Média ablak
10 dolog, amit nem tudtál a Marsról
Ten things you did not know about Mars: 1. Mars exploration
Ten things you did not know about Mars: 2. Communications network
Ten things you did not know about Mars: 3. Weather reports
Ten things you did not know about Mars: 4. Atmosphere escape
Ten things you did not know about Mars: 5. Ozone
Ten things you did not know about Mars: 6. Water
Ten things you did not know about Mars: 7. Methane
Ten things you did not know about Mars: 8. Aurora
Ten things you did not know about Mars: 9. Instant images
Ten things you did not know about Mars: 10. Moons
Meet Mars
1
1
- 8
Média ablak
Az ExoMars és a Mars Express legszebb képei
