A normál anyag – amelyből minden, amit látunk, felépül – az Univerzum kevesebb mint 10%-át teszi ki. Ennél körülbelül egynegyeddel többet egy „sötét anyag” nevű, észlelés elől rejtőző rejtélyes anyag alkot. A fennmaradó háromnegyed pedig a még furcsább, megfoghatatlan „sötét energia”.

Az ESA Euclid űrszondája több milliárd galaxist figyel meg tízmilliárd fényév távolságig, és ezzel a világegyetem térbeli és időbeli szerkezetének eddigi legnagyobb térképét készíti el. Eredményei megmutatják majd, hogyan tágult a világegyetem, és hogyan alakult ki szerkezete a kozmikus történelem során, így többet tudhatunk meg a gravitáció szerepéről, valamint a sötét energia és a sötét anyag természetéről.

Hagyományosan az űrt a nyugalom helyének tartották, de ma már tudjuk az igazságot: odakint forró és energiadús a környezet.

Az Univerzum legforróbb részei röntgensugárzásban ragyognak. Az ESA XMM-Newton űrtávcsöve 1999 óta rögzíti ezt a sugárzást, lehetővé téve számunkra, hogy mélyen belelássunk a galaxisok középpontjába, vizsgáljuk, mi történik a fekete lyukakban és azok körül, valamint nyomon kövessük az olyan robbanásszerű eseményeket, mint a gamma-sugárzás-kitörések. Az ESA NewAthena nevű műholdja a következő generációs röntgenteleszkópok koronájának gyöngyszeme lesz, amely forradalmi hatást fog gyakorolni a modern asztrofizika szinte minden területére.

A NewAthena-t kiegészíti az ESA LISA-ja, az első, a gravitációs hullámok tanulmányozására szakosodott űrbéli obszervatórium. Ezek a tér-idő szövetében keletkező hullámok az Univerzum legerőteljesebb eseményei során keletkeznek, például amikor fekete lyukak párosai összetalálkoznak és összeolvadnak.